Mióta a fügefalevelet kiskosztümre és farmerra cseréltük, azóta károsítjuk öltözködésünkkel is a környezetünket.
Éjszakákon át görgetni az online áruházak kínálatát egy megfelelően fáradt-olívazöld, alapdarabnak titulált kiegészítőért, vagy betérni szükség esetén egy használtruha boltba? Esetleg ágyékkötőt kötni? (Úgy értem, CSAK ágyékkötőt.) Nem mindegy. Az időjárásálló/függő ruházkodás és az időjárásnál gyorsabban változó divat, a fast-fashion követése között rengeteg megoldás létezik, ám közös bennük, hogy eltérő mértékben, de mind növeli ökológiai lábnyomunkat.
Egy 2018-as tanulmány szerint a textilipar évente 1,2 milliárd tonna üvegházhatású gáznak megfelelő szenet bocsát ki, ami a nemzetközi repülőjáratokkal és teherhajózással járó szennyezés mértékén is túltesz.
2019-es adatok szerint a világon előállított ruhadarabok anyagösszetételét tekintve 60 százalékban szintetikus, kőolajalapú szövetből (pl. poliészter, akril, elasztán) készülnek. Míg egy pamutpóló ökológiai lábnyoma 2,1 kilogrammra tehető, addig egy poliészterből készült darab 5,5 kilogramm szén-dioxid-kibocsátással jár.
Jó hír, hogy a világ egyre kevésbé használja energiatermelésre a fosszilis tüzelőanyagokat. Rossz, hogy a kőolaj- és gázipart „fenn kell tartani”, ezért a műanyag-előállításra teszik a hangsúlyt, (ismét) nem törődve a bolygót fenyegető veszélyekkel. Ha így folytatódik, 2050-re a világ kőolaj-felhasználásának 20 százaléka a műanyaggyártás rovására lesz írható – ennek jelentős részét adja a ruháinkban felhasznált anyagok előállítása.
Ha a jelenlegi ütemben nő tovább a műanyagalapú szövetek gyártása, akkor 2050-re kétszer annyi szén kibocsátásáért lesz felelős az iparág, mint India teljes kibocsátása volt 2018-ban.
Pedig létezik alternatíva. Választhatunk 100 százalékban természetes anyagokból készült ruhákat, melyek alapanyaga kőolaj helyett pamut, len vagy kender. Persze e természetes anyagok előállítása során is felhasználnak olyan értékes erőforrásokat, mint víz és termőföld, de ökológiai lábnyomuk még így is töredéke szintetikus társaikénak. Nem úgy az áruk, mert tény, hogy sokszor drágábbak, de ma már minden sarkon használtruha üzletbe botlunk, ahol lényegesen olcsóbban is hozzájuthatunk.
De vásárlás előtt gondoljuk végig: mindenáron szükségünk van arra a párducmintás nadrágtartóra? Tényleg egy világos lazacszínű blézertől leszünk boldogabbak? Valóban égbekiáltó vétség, ha nincs minden táskánkhoz külön cipőnk? Muszáj költeni, vásárolni, növelni a ruhatárat?
Dönthetünk úgy is, hogy más módon vásárolunk. Dönthetünk úgy is, hogy kevesebbet vagy egyáltalán nem vásárolunk. Csak döntsünk, mielőtt kifutunk az időből.
Klímakutatók egyöntetűen állítják: véget kell vetni a fosszilis anyagok felhasználásának, mert környezetünk, bolygónk, életünk és egészségünk a tét.
