Manapság a szexuális életet élő fiatal nők nagy része hormonális fogamzásgátló módszert alkalmaz a nem kívánt terhesség elkerülésére. De mit is tartalmaz az a tabletta, amit nap mint nap bevesznek? Milyen hatásai vannak a testükre nézve?
Vágy kérdése
A betegtájékoztató kiadványok a „legapróbb”, „legjelentéktelenebb” mellékhatások között tüntetik fel a depressziót és a libidó csökkenését. De vajon miért csökkenhet a vágy a hormonális fogamzásgátlók hatására? Először vizsgáljuk meg, mi alapján vonzódunk bizonyos emberekhez, és mi alapján taszítanak, vagy éppen semlegesek mások.
A párválasztásban nagy szerepet játszik a vonzalom kialakulása. Testünk működése elárulja, ki az, aki nagyon eltérő, a miénktől különböző genetikai állománnyal rendelkezik. Ha egy pár bizonyos géncsoportjai – mint például az MHC géncsoport, mely azért felelős, hogy megkülönböztesse a szervezet saját szöveteit azoktól, amelyek ellen védekeznie kell (tehát a gyakorlatban az immunrendszert jelenti) – nem különböznek eléggé egymástól, gyenge utódok jönnek létre. Így tehát az egészséges, életerős utódok létrehozásának érdekében, fizikailag ösztönösen azokhoz a személyekhez vonzódunk, akiknek génjei nagyban különböznek a miénktől. A fogamzásgátló tabletta ezt a fajta vonzalmat változtatja meg testünkben. Szedésének hatására ugyanis a mechanizmus megfordul, és a sajátunkhoz hasonló génállománnyal rendelkező férfiakhoz fogunk vonzódni. Ezért szerepel a leírásban, hogy csökkenhet a libidó: a mellettünk lévő társ, akinek eltérő a genetikai állománya, már nem olyan kívánatos számunkra. Ezt sok, kapcsolatban élő, hormonális fogamzásgátló tablettát szedő nő a szexuális vágy elmúlásaként éli meg.
A „büdöspóló-teszt”
A természet csodálatos módokon segít bennünket a megfelelő ember megtalálásában. Az MHC géncsoport például hatással van a test illatára, így – ha azt nem nyomjuk el erőteljesen – magas genetikai eltérés esetén vonzódást ébreszt a két emberben. Több csoportos vizsgálatot végeztek, melyben a nőknek hat olyan férfipólót kellett megszagolniuk, amelyet a tulajdonosuk előtte két éjszakán át viselt, és ezek közül kellett kiválasztani a számukra legvonzóbb illatút. A tesztelést két különböző módon végezték el, ugyanazokkal az alanyokkal: először a nők semmilyen hormon hatása alatt nem állhattak, majd fogamzásgátló tabletta rendszeres szedése mellett. Míg az első vizsgálat eredményei alapján a nők az eltérő MHC géncsoportú férfiak illatát tartották vonzóbbnak, a második alkalommal a tabletta hatására megváltozott az ízlésük, és a hozzájuk hasonló genetikai adottságokkal rendelkező férfiak lettek a vonzóbbak.
A vágy mint kapcsolatgyilkos
Aki nem él párkapcsolatban, de hormonális fogamzásgátló tablettát szed, egészen más emberekhez kezd vonzódni, mint az biológiailag optimális lenne – ő éppen akkor szembesül a problémával, amikor kapcsolata elmélyül, abbahagyja a tabletta szedését, mert gyereket szeretne. Nem érti, mi a gond, miért nem kívánja már úgy a párját, mint korábban… Közben azon rágódik, hogy a párja a hibás, vagy benne van a baj… Esetleg az idő folyamán valami kiveszett a kapcsolatunkból? Pedig csak abbahagyta a tabletta szedését. Arról nem is beszélve, hogy a kutatók szerint sokszor ez állhat a fogamzóképesség ismeretlen eredetű zavara hátterében is. Tehát ez az „aprócska” változás sok esetben akár egy kapcsolat végét is jelentheti.
Beteg vagy?!
Ha valaki azt mondaná, hogy szedj gyógyszert az egyébként teljesen ép, egészséges vesédre vagy májadra vagy bármelyik egyéb szervedre, hogy ne jól, rendeltetésszerűen működjön, te megtennéd?
Nem valószínű. Mégis sokan vannak, akik „gyógyszert” szednek, hogy ne jól, vagy egyáltalán ne működjenek az élet továbbadását szolgáló szerveik, kockáztatva ezzel biológiai képességüket, az életadás lehetőségét.
A szokás hatalma, avagy a rendszer, ami évek óta nem működik
A fogamzásgátló gyógyszer szedése mellett a menstruáció nem természetesen zajlik le. Hatásmechanizmusa, hogy a mesterséges hormonok révén leállítja az ovulációt, azaz nincs peteérés, tehát nincs mit megtermékenyíteni. A szervezet olyan állapotba kerül, mint amikor a nő gyermeket vár. Nincs természetes menstruáció, a hormonhiányból fakadó megvonásos vérzés jelentkezik csupán. Képzeljük el, ha valaki két-három, vagy akár hat-nyolc-tíz évig tablettát szed – csodálkozik, hogy utána nem jön a várva várt gyermekáldás? A szervezetét hozzászoktatta ahhoz, hogy ne működjön, ne jól működjön, majd azt várja el tőle, hogy egy szempillantás alatt álljon vissza rendeltetésszerű „üzemmódra”… Ami gyakran csak rövid ideig volt, sok évvel korábban.
Veszélyes mellékhatása csak az oltásnak van?
Nemrég, mikor az AstraZeneca koronavírus elleni vakcináját összefüggésbe hozták néhány trombózisos esettel, a lakosság nagy része felháborodott és elhatárolódott az oltás beadatásától. Hatalmas sajtónyilvánosságot kapott, hogy 25 millió emberből 86-nak trombózisa lett. De azt tudjuk, hogy ez töredéke a fogamzásgátló tabletta mellékhatásaként előforduló trombózisok számának? 25 millió tablettát szedő közül 7500-10000 esetben fordul elő trombózis. A francia gyógyszerészeti ügynökség 2000 és 2011 között átfogó kutatást végzett, amely során kiderült, hogy évente több mint 2500 mélyvénás trombózist és minimum 20 halálesetet okoz a fogamzásgátló. Mégis gyakran javasolják tizenéves lányoknak a szedését.
Ezen kívül is még számtalan tünet előfordulását tüntetik fel a betegtájékoztatón: depresszió,
rossz közérzet, bőrbetegségek, alvászavar, látászavar, migrén, visszerek, torokgyulladás, bélgyulladás, légzési nehézség, hajhullás, végtagfájdalom,
csomó az emlőben (jóindulatú és rosszindulatú), nem terhesség alatti tejtermelés (galactorrhoea), petefészekciszták, asztma, halláscsökkenés, csak hogy néhányat felsoroljunk. Ezekre újabb gyógyszereket szedhetünk, de a probléma gyökerét nem szüntetjük meg vele. Persze, az ember mindig úgy gondolja, hogy „úgysem pont én leszek az”…és ha mégis? A statisztika nem válogat.
Vannak olyan mellékhatások is, melyek még nem köthetőek egyértelműen a tabletta szedéséhez, vagy csak később jelentkeznek – ide tartozik az általános immungyengeség, a tápanyagok és vitaminok nehezebb felszívódása, vagy a terméketlenség a gyógyszer abbahagyása után. Mivel mesterségesen előállított hormonokról van szó – és tudjuk, hogy a hormonok az agyra hatnak -, így nem véletlen a kutatók érdeklődése sem a témában. Nem csak a párválasztást és a gyermek utáni vágyat befolyásolja, hanem újabb kutatások alapján az is kiderült, hogy a hormonális fogamzásgátlók maradandó változásokat idéznek elő az agy bizonyos régióiban.
Nézőpont kérdése?
Ha egy betegség kapcsán olyan gyógyszert írt fel az orvos, aminek a mellékhatásaként trombózist kaphatunk vagy esetleg maradandó elváltozásokat okoz az agyunkban, akkor rögtön mérlegelni kezdjük a kockázatot, sok esetben ódzkodva vesszük be azt a gyógyszert. Fogamzásgátlót feliratni azonban csak úgy „befutnak” a tizenévesek a nőgyógyászhoz, sokszor még egy egyszerű vérvizsgálatot sem végeznek rajtuk, hanem felírják azt a gyógyszert, amelyiket a legnagyobb arányban szedik a nők, amelyik a legolcsóbb, legújabb, vagy aminek az eladását támogatja a gyógyszergyártó cég.
Persze tudjuk, hogy van rosszabb is a tabletta szedésénél, hiszen sokan az abortuszt használják „fogamzásgátló módszerként”. De vajon tényleg a tabletta a legjobb módszer? Nem lehet, hogy van más út is?
Nem lehet, hogy az a fiatal, aki szellemileg és lelkileg még nem érett a gyermekvállalásra, nem érett a szexualitásra sem?
Arról nem is beszélve, hogy mint minden fogamzásgátló módszernek, a tablettának is van „hibaszázaléka” – a Pearl-index szerint „tipikus használat” esetén 8 százalék. Ahogy egy ismerősöm esete ékesen bizonyítja, gyógyszer mellett is megtörténhet a gyermekáldás, akár kétszer is.
