Dr. Horváth Tamás: A hiszékenység halált okozhat

Fül-orr-gégész, blogger, a 2017-ben indult Egészségkommandó egyik alapítója, valamint a Hiteles Egészség-kommunikációért Egyesület társalapító elnöke. Rendelési időn kívül minden erejével a magyar online egészség-kommunikáció javításán dolgozik. Álhírekről, oltásellenességről és az internetes öngyógyítás veszélyeiről is beszélgettünk az első magyar orvosi podcastcsatorna létrehozójával.

– Miért nem elégszel meg azzal, hogy orvosként gyógyítasz?
– Minden 2005-ben kezdődött. Egy fiatal beteg kvázi jobban tudta nálam, hogy mi a baja, pedig akkor már rezidensként dolgoztam. Az internetről tájékozódott, ami abban az időben még nem volt ennyire evidens. Olyan szégyent éreztem emiatt, hogy azonnal elkezdtem kutakodni az interneten. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy tényleg ilyen sok egészségügyi információt lehet-e ott találni. Kiderült, hogy igen. Elkezdtem keresni a kifejezetten hasonló jellegű, tehát részben laikus, részben pedig nekem, a szakmának, orvosoknak szóló forrásokat. Olvastam, kategorizáltam őket, majd 2008-ban – amikor indítottuk a magánrendelőnket – magam is elkezdtem egy ilyen blogot írni. Úgy láttam, hogy az egészség-kommunikáció területén elég sok mindent kell és lehet javítani.

– Miért van ennyi ellentmondó információ a közösségi és a hagyományos (mainstream) médiában?
– A mainstream médiának ebben az esetben megvan az az előnye, hogy szabályozott, ezért mindenképpen átmegy egy előszűrőn a tartalom. A közösségi médiával viszont az a helyzet, hogy semmiféle érdemi szabályozás nincsen. Úgy szoktam fogalmazni, hogy a közösségi média túl demokratikus. Teljesen mindegy hogy az illető mondjuk erősáramú mérnök, burkoló vagy erdész, ugyanúgy nyilatkozhat egészségügyi kérdésben egy betegségről vagy annak kezeléséről, mint egy orvos. Ráadásul

a közösségi médiában rohamosan terjednek a téves információk.

Elég rányomni a „megosztás” gombra és máris újabb több száz vagy több ezer ember olvassa.

– Hogyan igazodjon el egy laikus érdeklődő? Mi alapján tudja az információ hitelességét megítélni?
– Az egyik legfőbb probléma az online egészség-kommunikációval, illetve az interneten való egészségügyi tájékozódással, hogy a különböző felületek válogatás nélkül adnak helyt mindenféle véleménynek. Így nagyon nehéz eligazodni abban, hogy kinek és minek higgyen az ember. Vannak bizonyos hitelességi jegyek, amikre figyelhetünk: látjuk-e például a honlap küldetését, célját, a cikkek végén a szerző nevét, a végzettségét, az írás dátumát és a forrásmegjelöléseket. A hivatalos orvosszakmai, egészségügyi szervezetek honlapjaival nem hibázhatunk.

– Elindítottad az Egészségkommandó nevű projektet, ha jól tudom, pont a hitelesség felmérése érdekében.
– Igen, azért hoztuk létre az Egészségkommandó hitelesítő rendszert, hogy megkönnyítsük az emberek dolgát. Megkeressük a weboldalakon ezeket – az egyébként tudományos vizsgálatokkal is elismert, bizonyítottan működő – hitelességi jegyeket és amennyiben megfeleltnek minősítjük, akkor az adott portál kap egy igazoló pecsétet, illetve felkerül a hiteles weboldalak listájára. Magyarul nem kell az embereknek ugyanezt a procedúrát végigcsinálni, hanem mi elvégezzük az ellenőrzést helyettük.

tünetek
Dr Horváth Tamás

– Páciens-öntudat és páciens-tudatosság terén mi a tapasztalatod? Hányan tudják felmérni, hogy mikor kell, vagy nem kell orvoshoz fordulni? Hányan tudják „jobban” mint ti, orvosok hogy mi a bajuk, milyen kezelést, gyógyszert kell kapniuk?
– A magánrendelőnkben végeztünk egy kérdőíves felmérést két évvel ezelőtt, amiből az derült ki, hogy a megkérdezett betegeink negyede napi, illetve heti rendszerességgel olvas egészségügyi témájú cikkeket. Nagyon sokan utánanéznek tehát online a tüneteiknek. Sokan úgy jönnek már be, hogy „ne haragudjon, doktor úr, de hát én utánanéztem, tudom, hogy hülyeség”. Erre azt szoktam mondani, hogy egyáltalán nem hülyeség, de tudni kell az információkat a helyén értékelni.

Ha az ember a fejfájásra rákeres, akkor az első találatok között nyilván ott lesz az agydaganat is.

Miközben nem éppen az a leggyakoribb oka a fejfájásnak. Ettől azonban mindenki megijed, és gyakran kerülnek elő rémtörténetek egy-egy panasz esetén.

– Több olyan esetről hallottam, néhányat végig is kísértem, ahol álmatlan és átsírt éjszakákat okozott egy-egy ijesztő információ, mely ráadásul téves és alaptalan is volt. Ti orvosok is találkoztok a közösségi médiában fellelhető félrevezető információ következményeivel?
– Bizonyos szempontból ez még a jobbik eset, hogy a betegnek álmatlan éjszakái vannak vagy retteg. A rosszabb hír, amikor konkrétan azért betegszik meg, vagy akár hal meg valaki, mert rossz információt olvasott. Kedvenc mondásom az előadásokon, hogy

ez az új Taigetosz. Most nem az határozza meg a túlélést, hogy ki milyen állapotban van egészségügyileg vagy genetikailag, hanem az, hogy ki tudja helyesen értelmezni az online egészségügyi információkat.

Nekem is volt sajnos olyan tumoros betegem, aki már menthetetlen állapotban volt, mikor eljött hozzám véleményért. Kezelésekre nem járt, mert azt olvasta a neten, hogy lelki okokra vezethető vissza ez a rosszindulatú daganat és ha a lelki problémáit rendezi, akkor gyakorlatilag meg fog gyógyulni.

– A koronavírus kapcsán is mindenki kapkodja a fejét, hogy honnan szerezzen hiteles információt, tájékoztatást. Tudsz ebben segítséget nyújtani az olvasóknak?
– A koronavírus abszolút jó alkalom volt arra, hogy az online egészség-kommunikáció jelenlegi állapota kimutassa a foga fehérjét. Tavasszal Iránban terjedt el a közösségi médiában a hír, miszerint ha metil-alkoholt fogyasztasz, akkor azzal megelőzheted a koronavírus-fertőzést. 600 embert belehalt. Volt egy kutatás a Science magazinban, mely kimutatta, hogy

az álhírek pont egy nagyságrenddel gyorsabban és szélesebb körben terjednek a közösségi médiában, mint a valódi információk.

Ez azt jelzi, hogy ilyen az emberi természet. Szereti az álhíreket, a konteókat, az összesküvés-elméleteket. Azt üzenem az olvasóknak, hogy addig nem szabad elhinni semmit, amíg nem erősítették meg több helyről és megbízható forrásokból. Ilyen lehet idehaza a Magyar Orvosi Kamara, a kormányzat vagy a Kórházszövetség. Különben pont úgy járunk, mint abban a viccben, amiben az autópályán megy egy autós és hallja, hogy bemondják a rádióban, hogy vigyázzanak az autósok a pályán, mert egy őrült a menetiránnyal szembe hajt. Mire az autós felkiált: – Egy?! Mind szembe jön!

Dr Horváth Tamás

– Hogy éled meg orvosként a MOK és a kormányzat viszonyát, kommunikációját a koronavírus kapcsán?
– Én úgy látom, hogy a vírushelyzet komolysága miatt felülemelkednek az ellentéteken. Mindkét fél próbál tenni azért, hogy jobb legyen a helyzet és a tájékoztatás is. Mindkét szervezet megteszi a magáét, ugyanakkor mindegyik tehetne többet is.

– Mit lehetne még tenni?
– Tőlünk nyugatabbra vannak olyan országok, ahol bevonták a celebeket, az influenszereket is a kommunikációba. Ezeknek az embereknek több százezer követője van az instagramon és a facebookon. Nagyon egyszerű lett volna már korán átlátható infografikákat is bedobni arról, hogy mi is ez a fertőzés. Fontos leszögezni, hogy ilyen járvánnyal hosszú évtizedek óta nem nézett szembe Európa. A jelenlegi járványügyi szakemberek is csak tankönyvben olvastak róla, de élőben még sosem láttak ilyet. De amikor már rendelkezésre áll a tudás, érdemes nagyon gyorsan megpróbálni lefordítani az emberek nyelvére. Legyen az a maszkhasználat, a távolságtartás vagy az oltás. Magyarországon is jó néhány, nemzetközileg is elismert virológus és járványügyi szakértő van, de sem ők, sem az, amit közvetítettek, nem volt összehangolva. Végül pedig érdemes lett volna egy mítosz-vadászatot indítani. Amikor felbukkan egy álhír, akkor rögtön, felülről vezérelve megcáfolni – legyen az a MOK vagy a kormányzat – és azt mondani hogy ez az álhír ezért meg ezért nem igaz.

-Mit tapasztalsz a vírustagadás és az oltásellenesség terén?
-Hála Istennek csökken. Különböző okok miatt lesz valaki oltásellenes, de én nem nagyon látok olyan racionális érvet, amivel mellé lehet állni. Ami igazán nagy probléma, hogy ez közegészségügyi kérdés. Nem csak az a kérdés, hogy velem mi történik, ha beoltatom magam vagy ha nem.

Aki nem oltatja be magát, az nem csak magát veszélyezteti.

Itt egy közösségről van szó és a közösséget azzal tudja védeni – többek között – ha beoltatja magát. Vagy hagyjuk a korona vírust átfutni a társadalmon nagyon durva halálozással, vagy hónapokig-évekig leállítjuk a gazdaságot, vagy beoltatjuk magunkat. Leegyszerűsítve ebből a háromból lehet választani.

– Van esély szerinted a pandémia előtti, rettegés nélküli, normális életre? Vagy készüljünk fel lelkiekben, hogy néhány évente a bezárkózás, a korlátozások, a karantén a „normális” élet részévé válik?
– Azt gondolom, hogy simán lehetnek még ilyen járványok. Bill Gates már 2015-ben megmondta, hogy a következő nagy csapás nem egy atomháború lesz, hanem egy járvány. Ezzel nem azt akartam mondani, hogy ő indította el ezt az egészet, pusztán egy ennyire globalizált világban nem tartom elképzelhetetlennek. A természetben mindenféle összeesküvés-elmélet nélkül is vannak veszélyes kórokozók, melyekről korábban nem hittük volna, hogy embert is meg tudnak fertőzni.

– Mit írnál fel receptre a társadalomnak a jövőre nézve?
– Először is azt, hogy ne higgyenek el mindent kapásból, amit olvasnak! Másodszor pedig, hogy hallgassanak a szakértőkre, mert ők valószínűleg jobban értenek hozzá, mint a sarki fűszeres. Mi pedig igyekszünk mindezt az Egészségkommandóval segíteni.  

Az élet védelmére alkotott a Teremtő. Idővel rájöttem, hogy ez magával hozza a kapcsolatok megfelelő minőségének, a házasság védelmének, a férfiak és a társadalom felelősségének kérdését is. Olyan utat szeretnék mutatni a fiataloknak, hogy döntéseik mentén ne könnyek, hanem virágok fakadjanak. Kiteljesedést adjon a boldog házasság, kiegyensúlyozott családi élet megteremtése.