Így tűnnek el az óceánban a konténerek

konténerek környezetszennyezés
thebetterboat.com

Évente több millió szállítótartály szeli át az óceánokat és tengereket, viszonylag kevés balesettel. A legoptimistább statisztikák szerint azonban így is évente legalább 1000 darab ezekből a víz fenekén végzi. Az okok meglehetősen banálisak, mégsem történik érdemi változás.

Baleset vagy emberi hanyagság?

Nemrég cikkeztünk arról, hogy az Ever Given áruszállító hajó Szuezi-csatornán való keresztbefordulásának az emberi mértéktelenség lehetett a legfőbb oka. A “Better Boat” hajózással foglalkozó amerikai blogon megjelent cikk szerint a globalizált kereskedelem kényszeríti ki a hatalmas rakományokat, melyek a legtöbb esetben célba érnek, de teljesen “természetes”, hogy olykor egy-egy konténer leesik a fedélzetről.

Azt írják, a leesett konténerek egy része továbbra is a víz felszíne alatt lebeg, valódi veszélyt jelentve a vízi közlekedésre, másik része pedig a tengerfenékre süllyed. Nem tudni, ezeknek milyen hatása van a környezetre, és az is érdekes kérdés, hogy hogyan tűnhet el a rakomány egy része útközben?

Teherhajók viszonylag ritkán süllyednek el, ennél valamivel gyakoribb eset, hogy egy vihar okozta hullámzás miatt a szállítótartályok egyszerűen elszabadulnak és senkitől sem várható el, hogy egy több tonnás konténert meg tudjon állítani.

De a cikk szerint a fő ok nem ez, hanem az emberi hanyagság.

Számos hajótársaság ugyanis figyelmen kívül hagyja a konténerek súlyára vagy az egymásra rakásukra vonatkozó irányelveket.

A “The Wall Street Journal” által megkérdezett mérnökök szerint a balesetek oka a hajók és szállítmányaik egyre nagyobb mérete: egy-egy konténer elérheti egy többszintes épület nagyságát, így a rakomány már a hajó stabilitását veszélyezteti. – Amikor a hullámok nem frontálisan, hanem oldalról érik a hajó orrát, könnyen leeshet a rakomány egy része a vízbe – nyilatkozta a lapnak Fotis Pagoulatos, a görög haditengerészet építőmérnöke.

Mi tűnik el a víz alatt valójában?

A blogbejegyzés szerzője azt írja,

könnyebb lenne listázni, hogy mi nincsen ezekben a tartályokban, mint felsorolni, hogy mi mindent tartalmaznak, melyek aztán a víz alatt végzik.

Autók, vegyszerek, játékok, bármi lehet bennük.

Egy konkrét esetnél például 28800 gumikacsa szabadult ki, és kezdett lebegni a világ legtávolabbi partjai felé. Igaz ugyan, hogy az esetnek jótékony hatása is volt, mert a gumikcsákat bevárva, a tudósok elemzni tudták az óceánok áramlásait.

Környezetvédelmi szempontból viszont ezek az esetek biztosan károsak. A tartályok 10%-a a tengeri élővilágra veszélyes vegyi anyagokat tartalmaz, de a többi is szépen-lassan lebomlik a maró sós vízben, szennyezve az ökoszisztémát, végtére is azt a világot, melyben mindannyian élünk.

Még mindig probléma a műanyag

Mindenki hallott már az óceánon úszó műanyagszigetekről, melyekről azt gondoljuk, az áramlással minden esetben partot érnek. Sajnos azonban ez nem így van. Sok ilyen úszó sziget soha nem éri el a szárazföldet, a nap hatására erodálódnak, végül mikroszkópikus darabokra hullva szét, bekerülhetnek az élelmiszerláncba.

Vándorlásba kezdhet a tengeri élővilág

És ha mindez még nem lenne éppen elég, közvetett hatásként a vízbe esett és ott lebegő konténerek akár a vízi állatok “továbbköltözéséhez” is vezethetnek, elhagyva eredeti környezetüket, felborítva ezzel az ökoszisztéma egyensúlyát. Mivel az óceáni környezet monitorozása korántsem tart még ott, mint a szárazföldi, ezért kijelenthetjük, hogy nagyjából semmit nem tudunk a valós következményekről, így azok kezelésére sem vagyunk felkészülve.

FORRÁSThe Better BoatThe Wall Street Journal
Szerelmese vagyok a közéletnek és a közbeszédnek. Hiszem, hogy magas szinten ezeket művelni csak szabadon gondolkodva lehet: a valóság és az igazság talaján állva, megengedve magunknak a változás lehetőségét.