„Megszoktuk, hogy egyre durvább” – ezt a kampányról mondta az ATV Start műsorvezetője a Szemlélek emberséges kampányt kérő kezdeményezéséről szóló beszélgetés felvezetőjében. „Mire számítotok?” – tette fel a kérdést vendégeinek, Skrabski Fruzsina dokumentumfilmesnek és Gégény Istvánnak, magazinunk lapigazgatójának.
Skrabski Fruzsina:
Példát szeretnénk mutatni. A Szemlélek kezdeményezte, István hívott fel, hogy csatlakoznék-e. Mi sok mindenben másként gondolkozunk az életben, de azt gondoljuk, hogy ettől függetlenül tudunk beszélgetni, tudunk vitatkozni, és ahogy mi itt tudunk együtt ülni úgy, hogy mást gondolunk a világról, ugyanúgy azt gondoljuk, hgy a politikusok is tudnak beszélgetni. (…)
Szeretnék visszatérni ahhoz a fajta kampányhoz meg politikához, ahol érvek hangzanak el, és beszélgetünk.
(…) Kell, hogy legyenek határok, hogy bizonyos dolgokat nem mondunk egymásra, nem patkányozzuk le a másiknak a közönségét, kell, hogy legyen egy minimumfeltétel. A közleményben benne is van, hogy olyat tegyünk, amit szeretnénk, ha velünk is tennének, tehát úgy kampányoljunk, ahogy szeretnénk, hogy ellenünk kampányoljanak.
Gégény István:
Rengetegszer hallottuk az elmúlt hetekben, hogy „ennek nincs értelme”, „ez elkésett”, „úgysem fog semmi történni”. Ha azt a célt tűznénk ki, hogy megváltoztassuk a politika logikáját, a magyar politikai stílust, a színvonalát, akkor valószínűleg nem túl sok eredményre számíthatnánk. Mi inkább
a választópolgárokat szeretnénk ébresztgetni, hogy legyen bennük egyfajta tudatosság.
Az egyik lehetőség – amire mi nemet mondunk –, hogy ez van, szokjunk hozzá: látod az utcákon az óriásplakátokat, ott látod az internetes hirdetéseket, ezt látják a gyerekek. (…) És mondhatjuk, hogy tehetetlenek vagyunk, mert ez úgyis ilyen. Vagy mondhatjuk, hogy kevés eszközünk van, de azzal a kevés eszközzel tudunk és akarunk is élni. Ez az egyik oka, amiért elindítottuk ezt a kezdeményezést – ami a Szemlélek oldalán 7 pontban buzdít mindenkit –, hogy nem akarjuk elfogadni, hogy semmit nem tehetünk. Demokráciában élünk, és ott a választópolgároknak is, az egyszerű embereknek is lehet szava. A másik, hogy jópár kezdeményezése volt már a Szemléleknek – különböző petíciók, például a békés közbeszédért –, és azt láttuk, hogy elindítunk valamit, megadjuk a szabadságot, hogy ezt mindenki úgy használja fel, ahogy szeretné – korábban például az akkori köztársasági elnök is megszólalt a kezdeményezésünk kapcsán, ahogy nagyon sokan mások –, és most is látjuk, hogy pár nap alatt 200-nál többen osztották meg a kezdeményezésünket. Néhány nappal ezelőtt az egyik politikai párt írt nekünk, hogy ők ezt nagyon üdvözlik, és szeretnének hozzá csatlakozni, mit tehetnének – mondtuk, hogy
tartsátok be és osszátok tovább.
Skrabski Fruzsina:
Azért tarton fontosnak ezt a kezdeményezést, mert a politikusok részéről el tudok képzelni egy olyan fajta versenyt, mint egy sportverseny: ott is csak egy győzhet, de mégis ott van a sportszerűség.
Mi lenne, ha a politikában is lenne fair play, egy minimum, amit megtartunk?
A másik meg, hogy szerintem az emberekkel jó tudatosítani, hogy ügyek mentén össze tudunk fogni, nem kell ezért tönkremenjenek családok, barátságok. Nekem például nagyon sokféle gondolkodású barátom van – néha kicsit lehülyézzük, de nagyon szeretjük egymást, mert vannak dolgok, amikben abszolút egyetértünk, az értékeink közösek. Ugyanígy vannak ügyek, amik mellett ki lehet állni – például ez az ügy is ilyen. (…) Próbálunk példát mutatni sokan, akik aláírták, hogy attól, hogy mást gondolunk a világról, igenis tudunk beszélgetni, tudunk vitatkozni, tudjuk egymást értékelni, mint ember. A politikusoktól is ezt várnánk el, hogy ugyanígy üljenek le, ugyanígy beszélgessenek, a végén fogjanak kezet, és igenis lehessen az, hogy ne öljön meg minket egy kampány, ne rombolja szét a társadalmi kohéziót, a társadalom lelkét. (…) Süt a nap, örüljünk egymásnak, és közben igen, majd választunk, majd eldöntjük, hogy kire szavazunk, de ez ne legyen egy őrület, amiben mindenki kommentekben, meg személyesen öli a másikat.
Gégény István:
Úgy kezdődik a közlemény, hogy legyél te a nagykövete, te kérjél emberséges kampányt. A saját képviselődön, képviselőjelölteden, polgármesterjelölteden kérd számon, hogy ő a saját programját hirdeti és pozitív célokat állít-e, egy építő kampányt visz végig, vagy rombol és másokról beszél. (…) Hogy amikor majd eljutunk odáig, hogy június 9-én európai parlamenti és önkormányzati képviselőket, polgármestereket választunk, akkor akit megválasztottunk, arra lehessünk már büszkék.
