Unatkozni jó! – beszélgetés a Mélylevegő Projekt csapatával

Milyen hatással van a média a mentális egészségünkre? Hogyan váljunk médiatudatossá, és ehhez mit szükséges tudatosítanunk önmagunkban? Vajon mi történne, ha a mesterséges intelligencia átvenné felettünk az uralmat?

Vettünk egy mély levegőt, és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk a Mélylevegő Projekt tagjaival: Pető Dorinával, Juhász Bettinával és Pálovics Lacival.

A Mélylevegő Projekt egy fiatalok által, még az egyetemi éveik alatt létrehozott, a közösségi médiában (Facebookon, Instagramon, TikTokon) működő kezdeményezés, amely mentális betegségekkel, mentális egészséget érintő kérdésekkel, jelenségekkel foglalkozik. A projektet koordináló csapat aktuális tagjai Pető Dorina, Juhász Bettina és Gál Dóra pszichológusok, akik a tartalmak szakmai színvonalát és kommunikációs stílusát biztosítják, Pálovics Laci mechatronikai mérnök, aki videókat készít, és grafikusként is szerepet vállal, valamint Volf Petra viselkedéselemző, aki egyben a grafikai csapat koordinátora is. Feladatuknak tekintik, hogy világos és őszinte képet adjanak a média hatásairól, következményeiről, és megmutassák, hogyan érdemes bánni ezzel napjainkban.

– Összeköt bennünket, hogy

segíteni szeretnénk az embereknek jobban megérteni önmagukat és környezetüket

– mondja Pető Dorina projektjük céljairól. – Tapasztalataink alapján az emberek többsége érdeklődik a pszichológia iránt, viszont gyakran nem megbízható forrásokból szerzik a tudásukat. Ez nem az ő hibájuk, hiszen hatalmas az információs zaj, és nem könnyű kiszűrni vagy egyáltalán felismerni, hogy mit hihetünk el. Nekünk nagyon fontos a szakmai megbízhatóság és a tudományosság, ezért egy olyan platformot szerettünk volna biztosítani, amiről bátran lehet tájékozódni mentális egészséget érintő kérdésekben. A Covid elején indultunk, akkor ez a kérdéskör eleve felértékelődött.

– A „Mély levegő!” egyúttal üzenet is, egy mantra azoknak a fiataloknak, akiknek nehézségei vannak az életben, segítséget keresnek a mindennapokban való boldoguláshoz – ezt már Pálovics Laci teszi hozzá. – Egy gondokkal küszködő embernek ugyanis nem üres ígérgetésekre („Minden rendben lesz!”), vagy cinikus hárításra („Másoknak rosszabb.”) van szüksége, hanem empátiára. A „Mélylevegő” azt jelenti, hogy „nyugalom, állj megy egy kicsit, itt vagyunk veled, segítünk„. Szóval

ha úgy hozza az élet, vegyél egy mély levegőt, és számolj el tízig – mi segítünk számolni.

A projekttagok az edukatív tartalmakkal hidat szeretnének építeni az értékes, de nehezen érthető szakirodalom és a hétköznapi tartalomfogyasztók közé. Juhász Bettina hangsúlyozza, hogy tudományos igényességű, de közérthető tartalmaik mindenkinek szólnak, és platformjaikon szinte bárki, kortól és nemtől függetlenül találhat róla és hozzá szóló segítséget. Ugyanakkor céljuk a fiatalok megszólítása, hiszen nem lehet elég korán elkezdeni a mentális egészséggel való törődést. Témaválasztásukkal követik az aktualitásokat, figyelik, milyen ünnep van éppen napirenden – ehhez példaként a Valentin-nap közeledtével megosztott párkapcsolati témájú pszichológiai tartalmaikat hozzák fel. Ugyanakkor az általuk izgalmasnak gondolt tartalmakat apropótól függetlenül is kidolgozzák, és megosztják az érdeklődőkkel és a követőikkel.

– Témáinkhoz kutatómunkát végzünk. Például felmerül témaként a nyilvános beszédtől való szorongás: különböző szakirodalmakból kihámozzuk, hogy mit lenne érdemes átadni a témáról viszonylag kompakt formában. Nagy segítséget jelentenek a pszichológusképzés alatt megismert tankönyvek, a kurzusokon tanultak, de a képzésünk szerves része az is, hogy hogyan találhatunk megbízható cikkeket és kutatásokat – mondja Dorina.

A projekt tagjai szerint a testi és lelki egészség az ember egyik legnagyobb értéke: lehetővé teszik, hogy aktív, kiegyensúlyozott, kreatív, boldog életet éljünk. Úgy látják, hogy kevés figyelmet fordítunk napjainkban ezek fejlesztésére és karbantartására, ezért az információkat a lehető legszélesebb körhöz szeretnék eljuttatni. Ennek részeként június elején a Mélylevegő Projekt a Shoeshine Akváriumban megrendezett kerekasztal-beszélgetésének vendége volt, ahol Dorina a médiatudatosságról és különböző megoldásokról is beszélt.

– Unatkozni jó!

Bár az unalmat ösztönösen negatív érzelemként kategorizáljuk, gyakran pozitív eredményhez vezet. Képzeljünk el egy gyereket, aki állandóan csak teszi, amit tennie kell: csinálja a házi feladatot, talán valamennyi házimunkát is, esetleg különböző egyéni fejlesztéseken vesz részt, aztán leül vacsorázni a családdal és beszélgetnek, majd alszik. Ha van egy pár óra, ami nincsen beosztva, nincs semminek sem előzetesen dedikálva, akkor szükségszerűen az ő kezében van, hogy hogyan foglalja el magát. Először unalmasnak tűnhet, hogy “nincs mit tenni”, de ez jót tesz a gyerekeknek, mert segít a tervezési stratégiák, a problémamegoldó készségek, a rugalmasság és a kreativitás fejlesztésében. Unatkozni tehát annyit jelent, hogy az agyunknak van aktuálisan szabad kapacitása. Ezt a kapacitást nem rögtön egy feladat elvégzésére használjuk, vagy arra, hogy egy következő feladatot találjunk magunknak. Ez a tér a kreativitás és a reflexió tere lehet. És ez éppúgy igaz ránk, felnőttekre is.

A projekttagok az olvasást többször említik, népszerűsítik témáik között. Úgy gondolják, hogy az olvasás több ponton is kapcsolódik a mentális egészség védelméhez. Bettina három érvet hozott fel beszélgetésünkben:

– Gyakran hangsúlyozzuk például a pihenés fontosságát, hiszen ez egy eszköze annak, hogy elkerüljük a kiégést. Az olvasás pedig a pihenés egy olyan formája, ami még a kognitív képességeinket is fejleszti: a tevékenység közben megélt koncentráció, valamint a memória aktív használata stimulálja az agyat. Ha belemerülünk egy szövegbe, ellazul a testünk: csökken a pulzusszám és az izmainkban lévő feszültség, így a megélt stressz szintje is. Végül pedig az olvasás egy módja annak, hogy betekintést nyerhessünk más emberek életébe, ezáltal pedig fejlődhet az empátiánk, de még az önismeretünk is.

Követőiket nem csak buzdítják az olvasásra, de a Mélylevegő Projektnek is megjelent két saját könyve, az Elmerülő és az Öntöző. Az első könyvcím jelentése, hogy „ha már vettünk egy mély levegőt, itt az ideje elmerülni az elménkkel kapcsolatos témákban.” E kötetüket azoknak ajánlják, akiknek korábban még csak kevés ismerete volt a mentális egészséget érintő kérdésekről. Második könyvük, az Öntöző az önismereti úton való elindulásban lehet hasznos útitárs, ugyanakkor nem elméleti, hanem gyakorlati tudást közvetít.

Dorina beszélgetésünk végén kiemelte, hogy nem az a kérdés, hogy érintettek vagyunk-e a média ránk gyakorolt hatásaiban, következményeiben, hanem hogy mennyi tudásunk és erőforrásunk van, amelyeket a megküzdés vagy mások támogatása során használni tudunk:

– Mentális nehézségekkel mindenki küzd élete egy vagy több pontján. Azonban átlagosan több mint 8 év telik el a mentális betegség tüneteinek megjelenésétől a segítségkérésig. Fontos, hogy ezeken az időszakokon minél zökkenőmentesebben túljussunk, és teljes, kielégítő életet élhessünk – mi ebben segítünk.