Sajtó-háttérbeszélgetést tartott az ORFK a május 3-i, jogellenes tüntetés eseményeivel kapcsolatban.
Meghívó érkezett szerkesztőségünkhöz május 9-én reggel: sajtó-háttérbeszélgetésre invitált az Országos Rendőrfőkapitányság „bejelentett gyűlésekkel – jogellenes gyűlésekkel kapcsolatos eljárás rendje, tájékoztatás a vonatkozó jogszabályi előírásokról” témában. A meghívás azért is volt meglepő, mert az öt nappal korábban, a könnygázzal közvetlen közelről lefújt, majd fogdába zárt 17 éves fiú ügyében a rendőrségnek megküldött kérdéseinkre a válaszadást a Budapesti Rendőrfőkapitányság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényre hivatkozással elutasította.
A beszélgetést ennek a rendőrség által összeállított videónak a megnézésével kezdtük:
A felvételekkel azt szerették volna bemutatni, hogy mikor fordult át az előre nem bejelentett tüntetés jogellenes tüntetéssé, hogy a tüntetők különböző tárgyakkal dobálták a rendőröket, hogy az építési területen olyan tárgyak – kockakövek, vascsövek – is voltak, melyek az élet kioltására is alkalmasak lehetnek, és ezek miatt a rendőrségnek beavatkozási kötelezettsége keletkezett. Azt is elmondták, hogy aki rendőri felszólítás után egy jogellenes tüntetés helyszínén marad – hiába nem tartozott jelen esetben az agresszív kordonbontók közé –, a jogszabályok alapján jogellenes cselekedetben vesz részt, így vele szemben rendőri intézkedés alkalmazható.
Ezeken a felvételeken azonban nem látszanak a Mátéval történtek – akinek édesapja ugyancsak a Szemlélek hasábjain fogalmazta meg gondolatait. Nem látszanak azok a cselekmények, amikor az egyáltalán nem agresszív fiút közvetlen közelről fújják le könnygázzal, valamint az sem, amikor a tüntetőktől már elszakadva, több tucat rendőr közt egyedül maradva, haját tépve rántják hátra a fejét.
Korábban a rendőrségnek küldött kérdéseink:
1. Elkövetett-e bármilyen agressziót hivatalos személy ellen az érintett személy?
2. Mi indokolta az érintett személy ellen alkalmazott, videófelvételeken is rögzített rendőri erőszakos intézkedést, különösen közvetlen közelről könnygáz többszöri alkalmazását?
3. Mi indokolta a fogdába zárást, a 7,5 órán át tartó fogva tartást – arányosnak tartják-e ezt az eljárást azzal, hogy az érintett személy az intézkedés kezdete előtt rosszulléte miatt egy kerítéselembe kapaszkodott?
4. Milyen indokkal tagadták meg az érintett fiatalkorú személy szüleitől, hogy a helyszínre érve találkozhassanak gyermekükkel (így 4,5 órán keresztül az utcán várakoztak)?
5. Bár a szülők és az érintett személy nem éltek panasszal, több jelenlévő szerint a fogdánál néhány rendőr illetlen módon, megalázóan kommunikált a családtagokkal, várakozókkal. Szándékukban áll-e saját hatáskörben kivizsgálni, hogy megfelelően, a képviselt hivatáshoz méltó módon viselkedtek-e a hivatalos személyek?
Újra megpróbáltuk feltenni a kérdéseinket az illetékeseknek, ám kevés sikerrel jártunk. Az ugyanis, hogy a fiú ellen a rendőrség egyelőre nem indított szabálysértési vagy büntetőeljárást, nem jelenti azt, hogy a későbbiekben sem fog – akárcsak a többiek ellen, akik egyelőre szintén következmény nélkül távozhattak a fogdából.
Mivel nem kaptunk kimerítő választ, kigyűjtöttük a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvénynek a hosszú felsorolásából azokat a pontokat, melyek szerintünk szóba jöhetnek a fogdába zárás indokaként.
Az elfogás és előállítás ide vonatkozó rendelkezései a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján:
A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt,
– akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek;
(…)
A rendőr a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt,
– aki a rendőr felszólítására nem tudja magát hitelt érdemlően igazolni, vagy az igazolást megtagadja;
– aki bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható;
(…)
– aki a szabálysértést az abbahagyásra irányuló felszólítás után is folytatja, illetőleg akivel szemben az eljárás azonnal lefolytatható, továbbá akitől tárgyi bizonyítási eszközt kell megszerezni, vagy elkobzás alá eső dolgot kell visszatartani;
(…)
A rendőrség az előállítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozhatja. Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot a rendőri szerv vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát a rendőri intézkedés kezdetétől kell számítani.
Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani.
(…)
Kétszer is rákérdeztünk viszont arra, hogy amennyiben utólag a Mátéval szemben alkalmazott rendőri cselekmények túlkapásnak bizonyulnak, kész-e a rendőrség valamilyen formában megkövetni a családot. A konkrét ügyre vonatkozóan nem akartak válaszolni, de azt elmondták, amennyiben megállapítják, hogy a rendőri intézkedés indokolatlan volt – ennek minden esetben feltétele a panasztétel –, a bocsánatkérés nem példa nélküli a rendőrség történetében, adott esetben akár a bíróság is kötelezheti erre őket.
