Szemlélek

Az elmúlt másfél évtizedben Erdős Virág költészete a hétköznapi nyelv, a társadalmi tapasztalat és a lírai hagyomány határterületeit járta be. Új, isten című kötete talán a legmerészebb vállalkozása: a bibliai nyelvet és az istenes vers hagyományát szólaltatja meg úgy, hogy közben a mai emberről beszél. A nemrég megjelent kötetet a szerző rajzai illusztrálják.

Amikor az állam támogatásokat, privilégiumokat és politikai szerepet kínál a kereszténység számára, könnyen felcserélődhetnek a szerepek: az egyház prófétai küldetése helyett a hatalom legitimáló eszközévé válhat. A kérdés ezért nem csupán az, hogy támogatja-e az állam az egyházat, hanem az is, hogy mit veszít közben a keresztény közösség az önállóságából.

A kormány ígérete szerint október 22-én pótolják a rendszerváltás utáni évtizedek mulasztását, és nyilvánosságra hozzák az úgynevezett ügynökaktákat. Az adatbázisban minden bizonnyal több egyházi személy neve fog megjelenni. A Szemlélek felhívással fordul az érintettekhez: lehetőséget kínálunk nekik, hogy biztonságos környezetben, maguk adjanak számot a múltjukról.

Az elmúlt hetekben vita bontakozott ki a magyarországi egyházak és a politika viszonyáról. A fájdalmas diagnózis szerint a felekezeti elit egy része a hatalom cinkosává vált. De vajon csak a vezetők felelőssége ez, vagy a mélyben egy évszázados, globális kultúrharc húzódik meg? Wildmann János katolikus teológus írása az Egyházfórum 2026/2 számában jelent meg.

Ideje felkelniük a magyar keresztényeknek a kényelmes kanapéról, a kormányváltás esély lehet a lelki megújulásra, Isten kavics helyett drágakövet szeretne ajándékozni nekünk… A jövő egyházáról, annak remélt liturgikus fejlődéséről is beszélgettünk a nemrég idősek otthonába költözött katolikus főpásztorral.

Miközben Magyarországon bő két évtizede nincs sorkatonaság, a hadkötelezettség jogilag nem tűnt el, a polgári szolgálat lehetősége viszont igen. A keresztény Bokor közösség most...

Ahogy hétfőn hírül adtuk, a X. Szent Piusz Papi Testvérületként (SSPX) ismert szakadár katolikus közösség vezetése ma négy új püspök felszentelését tervezi. A lépés kvázi önigazolásaként jelent meg június 24-én a közösség új, Profession of Catholic Faith című hitvallása. Katolikus teológiát is végzett történész szerzőnk elemzése a programadó nyilatkozatnak is beillő szövegről.

Nemrég egyszerre mondtak fel a romániai magyar katolikus sajtó négy meghatározó szerkesztőjének. Kívülről nem láthatunk bele egy akár több évtizedes munkakapcsolat összes rétegébe, így nehéz volna igazságot tenni az ügyben. A szereplőket jól ismerő Csiszár Klára partiumi születésű katolikus teológus szerint ugyanakkor a menesztés körülményei hordoznak tanulságokat.

Az országgyűlési választásokat gyakran azok nyerik meg, akik a leghatározottabban vállalják a konfliktusokat. Egy új kormánytól pedig joggal várható el a korrupció feltárása és a törvényes elszámoltatás. De a kormányzás több ennél. Azok tudnak jól vezetni, akik felismerik, hogy a győzelem után már nem a folyamatos harc, hanem a közbizalom helyreállítása a legfontosabb feladat.

„Mert ő a mi békességünk” – írja Pál az efezusi levélben. Szent Péter és Szent Pál mai ünnepe a két eltérő karakterű apostol emléknapja, de tükör is a kereszténységünk számára. Szerzőnk arról elmélkedik, hogy félreértjük a keresztet, ha a katolikust a protestánstól elválasztó felekezeti jelvényként hivatkozunk rá. A másik keresztényben talán éppen ott ismerhetjük fel Isten munkáját, ahol elsőre idegenséget láttunk.

Közel negyven évvel azután, hogy a francia Marcel Lefebvre érsek vatikáni engedély nélkül püspököket szentelt, és ezzel az egyházszakadás szélére sodorta a katolikus tradicionalista mozgalom zászlóshajóját, a történelem ismétli önmagát. A Szent X. Piusz Papi Testvérület júliusra újabb püspökszenteléseket jelentett be pápai jóváhagyás nélkül, ami most is kiközösítést vonhat maga után. A tradicionalizmus háttere, jelenléte és egyes képviselőinek szélsőjobboldali kapcsolatai Magyarországon.

Valóban magyarellenesség áll a nagyváradi premontrei apát kilakoltatása mögött? címmel június 17-én írást tettünk közzé, melyre az érintett válaszlevélben reagált. A szöveget pénteken publikáltuk, az alábbiakban pedig a Szemlélek álláspontját ismertetjük a kérdésben.

Pótor József, a Magyar Cserkészszövetség egykori ügyvezető elnöke lesz a civil szervezetek ügyének felelőse a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumban. A református szakember Heidl György államtitkár helyetteseként fog tevékenykedni.

Hogyan gyakorolható a hit keresztény közösségben, ha valakit aktív homoszexuálisként súlyos bűnben élőnek tekintenek? Milyen sebek érik az LMBTQ-híveket, és találnak-e elfogadásra az egyházukban? A holnapi Budapest Pride előtt öt érintett, valamint egy református és egy evangélikus lelkész szólal meg a kérdésről. És hogy miért nincs köztük katolikus pap? Írásunkból ez is kiderül.

Valóban magyarellenesség áll a nagyváradi premontrei apát kilakoltatása mögött? című június 17-i írásunkhoz a Nagyváradhegyfoki Premontrei Kanonokrendi Prépostság az alábbi hozzászólást küldte. A levelet kérésükre betűhíven közöljük.

Hogyan lehet mások terheit hordozni úgy, hogy közben magunk is a folyamatos érzelmi készenlét állapotában élünk? Interjú Jani Csilla kárpátaljai lelkisegély-szolgálatos önkéntessel a szirénázás közben egymást vigasztaló gyermekekről, a szétszakított családokról és arról, hogyan válhat a hit az egyetlen szilárd ponttá akkor, amikor minden más bizonytalanná válik.

A magyar egyházakról ma sokan úgy beszélnek, mintha válságuk kizárólag az elmúlt másfél évtized politikai kereszténységének következménye lenne. A NER-hez fűződő kapcsolatok valóban sokat ártottak a hitelességüknek, ugyanakkor a krízis jelei Európa más országaiban is mutatkoznak. Érdemes ezért a mélyebb, szervezeti okokat elemezni.

Az elmúlt hetekben Lannert Judit oktatási miniszter több interjúban is kifejtette álláspontját területe legvitatottabb kérdéseiről. Az éles reakciókat kiváltó nyilatkozatokra reagálva oktatási szakember vendégszerzőnk mérlegre helyezi a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumokat, az egyházi intézmények finanszírozását és szegregációs hatását, valamint a kisiskolák fenntarthatóságát.

A pápát nemrég vendégül látó Spanyolország példája azt mutatja, hogy az azonos nemű párok kérdésében nem feltétlenül kell társadalmi szinten világnézeti harcot hirdetniük a keresztényeknek. A szombati Budapest Pride előtt különösen időszerű a kérdés: lehet-e úgy ragaszkodni a krisztusi tanításhoz, hogy közben elviseljük, ha az állam nem kizárólag vallási szempontok alapján rendezi az együttélés szabályait?

Visszarepít a nyolcvanas évek világába, és felidézi az internet előtti idők mindennapjait, a gyermekkor boldogságát. A Szemlélek alkalmi szerzője, Békési Erika A Mama köténye című könyve után most jelentkezett a folytatással, A vattacukor illata című kötettel. Miközben az alkotás hátteréről beszélgetünk vele, felsejlik a szerző húsz éve elveszített kislányának alakja, aki a mostani műben szövegben és rajzban is újraéled.

Miközben a magyar katolikus egyház egyre nagyobb hangsúlyt helyez a missziókra, alig esik szó egy olyan területről, amely mindig is a felelősségi körébe tartozott: a magyar diaszpóráról. A tengerentúlon az egykor virágzó magyar katolikus közösségek többsége pap nélkül maradt, miközben Észak-Amerikában több mint másfél millió hazánkfia él. Vajon nem a szétszóródott magyar közösségek jelentik-e napjaink egyik legelhanyagoltabb missziós területét?

Évek óta vita és pereskedés zajlik a nagyváradi premontrei prépostság és a román állami/önkormányzati szervek között a rend történelmi épületeinek tulajdonjogáról. A konfliktus május 27-én végletesen kiéleződött, amikor a hatóság kilakoltatta Fejes Rudolf Anzelm apátot. De valóban magyarellenes akcióról van szó, ahogy a Mi Hazánk Mozgalom és Tőkés László állítja?

Miután tegnap hírül adtuk, hogy a jövőben Rubovszky Rita fog közvetíteni a történelmi egyházak iskolafenntartói és a kormányzat között, a korábbi oktatásiminiszter-jelölt katolikus szakember interjút adott a HVG-nek. Az alábbiakban – laptársunk engedélyével – a beszélgetés fő megállapításait szemlézzük.

Barcelonából adott interjút Német László belgrádi érsek arról, hogyan élte meg XIV. Leó spanyolországi látogatását. Megtudjuk, hogy a pápa miért misézett jórészt katalánul a Sagrada Familia-bazilikában, és hogy a bíboros szerint az EU migrációs paktuma miben mond ellent a katolikus tanításnak.

Miután az új oktatási miniszter kritikával illette az egyházi iskolákat, keresztény körökben sokan aggodalmukat fejezték ki a tárcavezető személye miatt. Lannert Judit a múlt héten felekezeti intézményfenntartókat és szakembereket fogadott egyeztetésre. Interjú az egyik résztvevővel, a Katolikus Pedagógiai Intézet vezetőjével, Barcsák Mariannával. A beszélgetésből az is kiderül, mivel bízták meg a történelmi egyházak Rubovszky Ritát.

A magyar katolikus egyház 20. századi történetét meghatározták a túlélés érdekében vállalt kompromisszumok. De hogyan maradhat hiteles az egyház az örökölt alkalmazkodási reflexek közepette? Lehet-e egyszerre békepártinak lenni, és közben rajongani Putyinért? Görföl Tibor katolikus teológus írását szemlézzük a Telex és a Szemlélek közös sorozatából.

Gyöngyi huszonöt éve levelezik K. Mihály fogvatartottal a Mécses Szeretetszolgálat közvetítésével. Ez idő alatt nemcsak egy különleges emberi kapcsolat született, hanem egy olyan történet is, amely sokat elmond elfogadásról, hitről, reményről és arról, hogyan lehet emberként tekinteni azokra is, akikről a társadalom gyakran lemond.

Roma nők szüléstörténeteiben nem ritkák a megalázásról, fenyegetésről, kiszolgáltatottságról szóló beszámolók. Alsózsolcán egy kezdeményezés erre próbál választ adni: helyi roma asszopnyokból képzett dúlák kísérik a várandós nőket. Kishonthy-Kardos Rita dúlával, az EMMA Egyesület közösségi kísérők programjának szakmai vezetőjével beszélgettünk szülészeti erőszakról, rasszizmusról és arról, hogyan válhat a dúlaság közösségi segítséggé és az önérvényesítés eszközévé.

Az évek óta hódító longevity iparággá nőtt, azt ígérve, hogy akár százévesen is aktív életet élhetünk. Érthető persze, hogy szeretnénk késleltetni az öregedést – de mi lesz az emberi méltósággal, és hogyan illeszkedik mindez Isten tervéhez? A kérdést Karácsonyné Kiss Enikő, a hévízi Szent Lukács Idősek Otthona vezetőjének segítségével vizsgáljuk.

Merjünk kicsik – értsd: sebezhetők, tökéletlenek – lenni, így hirdessük az örömhírt! Akár ez is lehetne a tételmondat, amelyet követve az egyház megpróbál kilábalni a hitelességi válságból. Egy biztos: mielőbb meg kellene határozni a küldetés lényegét, ha ugyanis tisztában vagyunk a tartalommal, akkor azt is tudni fogjuk, hogyan kommunikáljuk.

Az elmúlt tizenhat év káros jelenségei leginkább a Kádár-rendszerrel mutatnak rokonságot. Fájdalmas lehet szembesülni ezzel, de az utóbbi másfél évtizedben sok tekintetben hasonló pártirányítás foglyává vált az állam és – különböző módon és mértékben – a felekezetek is. A Telex és a Szemlélek együttműködésében megjelent írásában Kovács Gergely történész azt a folyamatot vázolja fel, mely a kormány és az egyházak közötti függőséget lehetővé tette.

Miközben a köztársasági elnök és a többi közjogi méltóság leváltása alkotmányossági értelemben legalábbis szürke zóna, a választási ígéretek és a szavazói elvárások határozott cselekvésre kötelezik a kormányt. De vajon lehet-e a jogállamot jogállamon túli eszközökkel helyreállítani? Igaza van-e a kérdésben Székely János püspöknek, és mit mondana ma Sólyom László vagy Mádl Ferenc?

Az interneten fellángolt a vita: szükség van-e templomi „dress code”-ra, vagy az a lényeg, hogy, ruházattól függetlenül, minél többen belépjenek Isten házába? A kérdésre adott válasz felekezeti hagyományokon, kulturális szokásokon és nemzedéki különbségeken is múlik.

Az egyházak csak akkor lehetnek függetlenek a mindenkori kormányoktól, ha elindulnak az anyagi önállósodás útján. Vendégszerzőnk külföldi példák és az őskeresztények gyakorlata alapján javaslatot tesz a megoldásra.

Mi köti össze a drogkereskedelemből élő utcagyereket a focistalánnyal, a marakodó házaspárral, egy 350 éve élt apácával és egy magatehetetlen fiúval? Elmondják ők maguk a Sacre Coeur (Szent Szív) című francia filmben, amely május végén megérkezett Magyarországra.

A mexikói születésű amerikai Maria Montserrat Alvaradót nevezte ki a Vatikán kommunikációs dikasztériumának új prefektusává XIV. Leó pápa. Az EWTN News elnök-vezérigazgatója lesz az első nő, aki erre a posztra kerül. A döntés azért is figyelemre méltó, mert a katolikus médiahálózat műsoraiban gyakran kaptak szerepet a Ferenc pápát bíráló hangok.

Mi történik, ha a hitélettel kapcsolatos korai tapasztalatok nem a biztonságról és az elfogadásról szólnak, hanem a félelemről és a bűntudatról? Sajnos vannak hittanórák, ahol akár már óvodáskorban érzelmi nyomással próbálják „jó viselkedésre” nevelni a gyerekeket – például azzal az indokkal, hogy tetteiket Jézus szenvedéséhez kötik. Vas Zoltánnal, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium hitoktatójával arról beszélgettünk, mi volna a valóban gyerekbarát, támogató út a vallási nevelésben.

A választások után érdemes megállni, és számvetést készíteni. Hogy vagyunk magunkkal és hogy vagyunk azokkal a barátainkkal, kollégáinkkal vagy családtagjainkkal, akikkel nem azonos módon szavaztunk? Mit tanít az elmúlt néhány hónap önmagunkról, családi kötődéseinkről, örökölt, sokszor tudattalan mintáinkról? És hogyan hívhatjuk akár nehéz érzéseinket is segítségül a lelki fejlődésünk útján?

A 20. századi katolikus megújulás egyik legkülönlegesebb története egy francia munkáskülvárosból indult: néhány fiatal nő kísérletéből, akik nem akartak sem kolostorba vonulni, sem a világ logikája szerint élni. Madeleine Delbrêl vezetésével végül egy olyan életforma született meg, amely az utca zajában, a hitüket vesztett emberek között kereste és élte meg az életszentséget.

Az evangélikusok a NER világában a politikai azonosulás és a nyílt konfrontáció dichotómiáját elkerülve igyekeztek megőrizni a szuverenitásukat, még azon az áron is, hogy állami pénzektől estek el. De vajon az egyházi vezetés tudta-e képviselni ebben az összes evangélikust, és milyen területeken van szükség bűnvallásra?

Az egyházak hitelességének helyreállításához újra kell gondolni az állam és a felekezetek kapcsolatát, helyre kell állítani a vallásszabadságot és a szektorsemleges finanszírozást, illetve a keresztény közösségeknek szembe kell nézniük saját mulasztásaikkal is. Az írás a Telex és a Szemlélek együttműködésének jegyében jelent meg a hírportálon.

Személyes találkozási lehetőséget hirdet a Szemlélek a budapesti Huszár Gál Könyvesboltba és Insula Kávézóba. A közéleti klubestsorozat következő, június 10-i alkalmán Szőnyi Szilárd főszerkesztő vendége Gulyás Balázs, a Gulyáságyú Média vezetője és Kézdi Beáta újságíró lesz.

Háló – Dokumentumok és tanulmányok a Magyarországi Evangélikus Egyház és az állambiztonság kapcsolatáról – 1945–1990 címmel jelent meg tavaly év végén az evangélikus tényfeltáró bizottság legújabb kötete. Interjú az érintett teológiai tanárokról szóló könyv szerzőjével és szerkesztőjével, a testület elnökével, Mirák Katalin történésszel az ügynöki lét összetevőiről. Az Egyházfórum 2026/1. számában megjelent (febuárban rögzített) interjút szemlézzük.

Hogyan lehetne méltányosabban, különbségtétel nélkül finanszírozni az egyházi és az állami iskolákat, illetve milyen területen kellene átláthatóbbá tenni a felekezetek gazdálkodását? Milyen szerepük van a keresztény intézményeknek a szegregáció fenntartásában, illetve vissza kellene-e állítani a körzetesítést? Pedagógiai szakértő vendégszerzőnk programadó javaslatai tíz pontban.

Uram, te mindent tudsz: Egy pap története az egyházról, politikáról és a hit megőrzéséről címmel jelenik meg hamarosan Hodász András önéletrajzi könyve. Az alábbiakban a szerző és az Agave Könyvek kiadó engedélyével ízelítőként közzétesszük a teljes első fejezetet.

A keresztény felekezetek eltávolodhatnak a politikától, de ez csak a jéghegy csúcsa – vallja az egyházmenedzsmentet kutató evangélikus teológushallgató. Az eredetileg építész, közgazdász, jelenleg menedzsment tanácsadóként tevékenykedő Gamplett Gábor szerint ha nem néznek szembe belső működésük visszásságaival, akkor a közéleti hangsúlyváltás nem hoz számukra teljes megújulást.

Az elmúlt időben két, egymástól távoli világban szólalt meg a figyelmeztetés: az ember nem válhat a mesterséges intelligencia áldozatává. Miközben első, tegnap bemutatott enciklikájának középpontjába XIV. Leó pápa az emberi méltóságot helyezte, Kína vezetői és bíróságai már az MI társadalmi ára miatt kongatják a vészharangot.

Különös, mennyire természetesen tesszük fel azt a kérdést, hogy van-e élet a halál után. A vallásban, a filozófiában, a személyes hitünkben és a kételyeinkben évszázadok óta keringünk a gondolat körül. A végesség lehetősége nyugtalanító, ezért szeretnénk tudni, hogy mi vár ránk az ajtó túloldalán. Ennél ritkábban merül fel a zavarba ejtőbb, igazi kérdés: van-e élet a halál előtt? Erszény Krisztián írása.

Hanyatlás vagy megtisztító lehetőség? Korszakhatárhoz érkezett a magyar kereszténység: már nem az a kérdés, hogy mekkora az egyház társadalmi súlya, hanem hogy mennyire hiteles a jelenléte. Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát Telexen megjelent írását szemlézzük.

Az egyház és állam összefonódását régóta bíráló, lapunkban is több írást jegyző katolikus eszmetörténész és egy fiatal ókortudós-jogász intézi majd az új kormányban az egyházi ügyeket. A Szemlélek feltérképezte, hogy a felekezetek mire számíthatnak Tarr Zoltán kulturális tárcájától.